Általános Szerződési Feltételek

1. A távhőszolgatás igénybevételének feltételei

1.1. Szerződéskötési kötelezettség

A Polgári Törvénykönyv 387. és 388. §-a a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszonyt közüzemi jogviszonynak minősíti. Komló Város önkormányzati rendelete a Komlói Fűtőerőmű ZRt.-re a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettséget ír elő.

Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó, a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

A távhőellátó rendszerre csatlakozni vagy távhőigényét módosítani szándékozó felhasználó esetén közüzemi jogviszony csak szerződéskötési kötelezettség mellett jöhet létre. A távhőszolgáltató köteles a felhasználónak az üzembehelyezés igényelt időpontja előtt legalább 30 nappal szerződéstervezetet küldeni. Ha a felhasználó a szerződéstervezetet véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. Ez esetben a Komló Fűtőerőmű ZRt. a kézhezvételtől számított 15 napon belül egyeztetést köteles kezdeményezni a felhasználóval. A szerződés az eredményes egyeztetést követő együttes aláírással jön létre. Ha a felhasználó a szerződést 30 napon belül aláírva nem küldi vissza, a távhőszolgáltatót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.

A távhőellátó rendszerre már bekapcsolt felhasználó esetén – amennyiben a felek a közüzemi szerződés tartalmában nem tudnak megállapodni -, akkor a szolgáltató a felek jogviszonyára, a távhő szolgáltatására, a díjak számlázására és a díjfizetés módjára a hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint köteles eljárni. Ebben az esetben – megállapodás hiányában – a távhőszolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.

1.2. Szerződő felek:

Amennyiben egy mérőhelyen több felhasználó hőfelhasználásának mérése valósul meg, a közüzemi szerződést a felhasználók közösségének megbízottja írja alá, egyéb esetben az épületrész tulajdonosa, bérlője. Ha a hőközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhőszolgáltató az érintettekkel egy közüzemi szerződést is köthet. A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közüzemi szerződés érvényességét.

A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését

• köteles megtagadni, ha a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti,
• megtagadhatja, ha más felhasználó távhő-vételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti,
• feltételhez kötheti, ha az azt kezdeményező felhasználóval korábban fennálló közüzemi szerződését a felhasználó szerződésszegése miatt mondta fel,
• ha a felhasználó a rendeletben meghatározott csatlakozási feltételeket nem teljesítette.
Nem köteles a távhőszolgáltató a közüzemi szerződés megkötésére, ha a felhasználó a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén – az ebből származó jogkövetkezményekért – az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

1.3. Az értékesítési szerződések típusai

1.3.1. Felhasználói tulajdonú hőközponttal rendelkezők szerződése (Ü)
A forró vizes rendszerről vételező, mérés alapján elszámoló olyan nem lakossági felhasználókkal kell megkötni a 1. számú melléklet szerinti szerződést, akik a hőközpontjukat saját maguk üzemeltetik.

1.3.2. Szolgáltatói tulajdonú hőközponttal rendelkező, primer oldalon mért felhasználók szerződése közös díjfizetés esetén (NLPK)
A forró vizes rendszerről vételező, mérés alapján elszámoló olyan nem lakossági felhasználókkal kell megkötni a 2. számú melléklet szerinti szerződést, ahol a hőközpont a távhőszolgáltató tulajdonában van és a díjakat a felhasználó(k) egy összegben fizeti(k).

1.3.3. Szolgáltatói tulajdonú hőközponttal rendelkező, primer oldalon mért felhasználók szerződése egyedi díjfizetés esetén. (NLPE)
A forró vizes rendszerről vételező, mérés alapján elszámoló olyan nem lakossági felhasználókkal kell megkötni a 3. számú melléklet szerinti szerződést, ahol a hőközpont a távhőszolgáltató tulajdonában van és a díjakat az általuk meghatározott felosztási elvek szerint a közösség tagjai fizetik.

1.3.4. Szekunder oldalon mért nem lakossági Felhasználók szerződése közös díjfizetés esetén (NLSzK)
Olyan nem lakossági felhasználók esetében, ahol csak fűtésre felhasznált hőenergia mérhető, az épület felhasználói közössége a mérés szerint elszámolt díjakat az általuk megbízott képviselőjük által egyösszegben fizetik, a 4. számú melléklet szerinti szerződést kell megkötni. Az elszámolási mód megváltoztatásakor az épület hőteljesítmény-igényét – első alkalommal – a szolgáltató határozza meg, további változtatása a szerződésben rögzítettek szerint történik.

1.3.5. Szekunder oldalon mért nem lakossági Felhasználók szerződése egyedi díjfizetés esetén (NLSzE)
Olyan épületek esetében, ahol csak fűtésre felhasznált hőenergia mérhető, az épület felhasználói közösség az általuk meghatározott felosztási elvek szerint elszámolt díjakat közösség tagjai fizetik, az 5. számú melléklet szerinti szerződést kell megkötni. Az elszámolási mód megváltoztatásakor az épület hőteljesítmény igényét – első alkalommal – a távhőszolgáltató határozza meg, további változtatása a szerződésben rögzítettek szerint történik.

1.3.6. Mért lakóépület szerződése primer mérés és közös díjfizetés esetén (LPK)
Olyan lakóépületek esetében, ahol a fűtésre és használati melegvíz-készítésre felhasznált hőenergia együtt mérhető, a lakóépület felhasználói közössége a tényleges hőfelhasználás díját a közösség képviselője által egyösszegben fizeti, a 6. számú melléklet szerinti szerződést kell megkötni. Az elszámolási mód megváltoztatásakor az épület hőteljesítmény-igényét – első alkalommal – a távhőszolgáltató határozza meg, további változtatása a szerződésben rögzítettek szerint történik.

1.3.7. Mért lakóépület szerződése primer mérés és egyéni díjfizetés esetén (LPE)
Olyan lakóépületek esetében, ahol a fűtésre és használati melegvíz-készítésre felhasznált hőenergia együtt mérhető, és a mérés szerint elszámolt díjakat a felhasználói közösség tagjai az általuk meghatározott felosztási elvek szerint fizetik, az 7. számú melléklet szerinti szerződést kell megkötni. Az elszámolási mód megváltoztatásakor az épület hőteljesítmény-igényét – első alkalommal – a távhőszolgáltató határozza meg, további változtatása a szerződésben rögzítettek szerint történik.

1.3.8. Mért lakóépület szerződése szekunder mérés és közös díjfizetés esetén (LSzK)
Olyan lakóépületek esetében, ahol a fűtésre felhasznált hőenergia épületrészenként mérhető, és a lakóépület felhasználói közössége a tényleges hőfelhasználás díját a közösség képviselője által egyösszegben fizeti, a 8. számú melléklet szerinti szerződést kell megkötni. Az elszámolási mód megváltoztatásakor az épület hőteljesítmény-igényét – első alkalommal – a távhőszolgáltató határozza meg, további változtatása a szerződésben rögzítettek szerint történik.

1.3.9. Mért lakóépület szerződése szekunder mérés és egyéni díjfizetés esetén (LSzE)
Olyan lakóépületek esetében, ahol a fűtésre felhasznált hőenergia épületrészenként mérhető, és a mérés szerinti elszámolt díjakat a felhasználói közösség tagjai az általuk meghatározott felosztási elvek szerint fizetik, a 9. számú melléklet szerinti szerződést kell megkötni. Az elszámolási mód megváltoztatásakor az épület hőteljesítmény-igényét – első alkalommal – a távhőszolgáltató határozza meg, további változtatása a szerződésben rögzítettek szerint történik.

1.3.10. Mért lakóépület szerződése egyedi mérés és díjfizetés esetén (LPL)
Olyan lakóépületek esetében, ahol a fűtésre felhasznált hőenergia egyedileg (lakásonként) mérhető, és a mérés szerint elszámolt díjakat a lakók egyedileg fizetik, a 10. számú melléklet szerinti szerződést kell megkötni.

1.4. Szerződések tartalmi követelményei

A szerződésnek tartalmaznia kell:
• a távhőszolgáltató cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait;
• a felhasználó megnevezését és címét, természetes személyazonosító adatait (cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait);
• a felhasználó képviselőjének nevét és címét;
• a felhasználási hely címét és helyrajzi számát;
• a távhőellátás módját és a hőmennyiségmérés helyét;
• a felhasználási hely hőigényét meghatározó jellemzőket, a légtérfogatot és hőteljesítményt;
• a felhasználó által igényelt hőellátás mértékét, a távhőszolgáltató ezzel kapcsolatos kötelezettségét;
• a teljesítési hely megnevezését;
• a távhő díjának elszámolására szolgáló hőmennyiségmérők helyét, azonosító adatait;
• a felhasználási helyet ellátó hőközpont azonosító adatait, tulajdonosát, üzemeltetőjét, és ha használati melegvíz ellátás van, akkor a közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezését, címét;
• a felhasználási helyen lévő berendezések fenntartására vonatkozó kötelezettségeket;
• a távhőszolgáltatás és a vételezés megkezdésének időpontját;
• a fűtési célú szolgáltatás időtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit; az üzemvitel során a felhasználó és a szolgáltató együttműködésének szabályozását;
• a távhő díját, hatósági ár esetében az erre történő utalást;
• az elszámolásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket;
• a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződésszegésének következményeit;
• országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén az önkormányzat rendeletében megállapított korlátozás mértékét;
• a hatálybalépésének és megszűnésének időpontját, a módosítás lehetőségét és feltételeit, a felmondási időt és a felmondás egyéb feltételeit.
• a csatlakozási pont (tulajdonjogi határ) megjelölését,
• a hőhordozó közeg megnevezését,

Amennyiben a díj megfizetése épületrészenként (lakásonként) külön-külön történik:
• a díj – felhasználói közösség által meghatározott – megosztásának módját, arányait változó arányok esetén (vízmérők alkalmazása) az erre vonatkozó eljárás rendjét,
• a díjfizetők nevét, címét,
• a megosztás módjának megváltoztatására irányuló szerződés módosítás feltételeit.

1.5. Szerződések időbeli hatálya és módosítása

Az általános közüzemi szerződések határozatlan időre, az egyedi közüzemi szerződések határozott időre, legalább 5 évre szólnak. Ettől eltérő érvényességet a szerződésben kell rögzíteni. A megkötött közüzemi szerződést a felek naptári évre – tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig történő bejelentéssel – módosíthatnak.
A vételezés átmeneti szüneteltetése esetén a felhasználó nem mentesül az alapdíj-fizetési kötelezettség alól, tekintettel arra, hogy az alapdíj éves díj és független a tényleges fogyasztás mértékétől.

1.6. Szerződésszegés és következményei

1.6.1. Szerződésszegés a távhőszolgáltató részéről
Szerződésszegést követ el a távhőszolgáltató, ha:
• a távhőszolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,
• a szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi,
• a távhőt nem a szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
• a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót a Közüzemi Szabályzatban előírt módon és időben nem értesíti,
• az élet-, egészség-, vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a termelői, a szolgáltatói berendezések üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzésékor neki felróható módon, a távhőszolgáltatást nem a szükséges legkisebb Felhasználói körben és időtartamban szünetelteti vagy korlátozza,
• a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

A szerződésszegéssel okozott, a felhasználó által hitelt érdemlően bizonyított kárt, ha arra a díjvisszatérítés nem nyújt fedezetet, a hőszolgáltató köteles megtéríteni.

1.6.2. Szerződésszegés a felhasználó részéről
Szerződésszegést követ el a felhasználó, ha:
• a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,
• a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,
• a mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,
• a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez,
• a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
• a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget,
• a távhő vételezését nem a törvényben előirt feltételek fennállásával szünteti meg.

A szerződésszegéssel okozott – a távhőszolgáltató által hiteltérdemlően bizonyított – kárt, ha arra a pótdíj(ak) nem nyújt(anak) fedezetet, a felhasználó köteles megtéríteni.

1.7. Szerződés megszüntetése.

A közüzemi szerződéseket csak írásban lehet felmondani.

1.7.1. Szerződésfelmondás a felhasználó részéről

Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a felhasználók közössége a fűtési időszak végére mondhatja fel, harminc (30) napos felmondási idővel mondhatja fel, feltéve, hogy megfelel a 2005. évi VIII. törvény 38. § (2) bekezdésében leírtaknak és az alapdíj tekintetében az önkormányzati rendelet éves alapdíj-fizetési kötelezettségét teljesíti.

Az egyedi közüzemi szerződés felmondási idejét a szerződés tartalmazza, melytől eltérni csak közös megegyezéssel lehet.

1.7.2. Szerződésfelmondás a távhőszolgáltató részéről

A szerződést a távhőszolgáltató a következő esetekben mondhatja fel:
• tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló felhasználó a vételezést megszüntette (az alapdíj tárgyévi megfizetése alól nem mentesíti a felhasználót),
• a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhő vételezését zavarja vagy veszélyezteti,
• a felhasználó az elszámoló mérő ellenőrzését, leolvasását szándékosan meghiúsítja, vagy folyamatosan három hónapon át nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének.

A szerződés felmondását – mely a hőszolgáltatás megszüntetésével jár együtt – írásban kell közölni.

1.7.3. A szerződés megszüntetése közös megegyezéssel

A szerződést a szerződő felek közös megegyezéssel is megszüntethetik.

2. Felhasználási helyek létesítése vagy bővítése, csatlakozás vagy bővítés feltételei

2.1. Igénybejelentés

A távhőellátó hálózatra csatlakozni szándékozó új, vagy a korábbinál nagyobb hőteljesítményt igénylő meglévő fogyasztási hely tulajdonosa a Komlói Fűtőerőmű ZRt.-nél írásban nyújthatja be igényét.

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a Komlói Fűtőerőmű ZRt. előzetes hozzájárulásával
• létesíthet új felhasználói berendezést,
• helyezhet át, alakíthat át – szerződés felmondásának esetét kivéve – vagy szüntethet meg felhasználói berendezést.

Az igénybejelentés a következőket tartalmazza:
• igénylő (tulajdonos), vagy a közös képviselő adatai (név, állandó lakcím, levelezési cím)
• hőenergiát felhasználó létesítmény megnevezése és címe,
• fűtési csúcshőigénye (kW),
• használati melegvíz készítés csúcshőigény (kW),
• egyéb célú csúcshőigény (kW),
• összes csúcshőigény (kW),
• fűtött légtérfogat (lm3 ),
• üzembehelyezés igényelt időpontja.
• egyéb adatok, igények,

Az igénybejelentésre a Komlói Fűtőerőmű ZRt. 30 napon belül írásban köteles válaszolni.
A válasznak tartalmaznia kell:

– az igény kielégítésének műszaki feltételeit,

– a szükséges teljesítmény rendelkezésre állásáról nyilatkozatot,

– a rendelkezésre álló paramétereket (nyomás, nyomáskülönbség, üzemi hőmérsékletek)

– hőközpontra vonatkozó kikötések (kapcsolás, szabályozás módja, stb.)

– várható leágazási pont megjelölése
kiépítendő primer bekötővezeték hossza

Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszogáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre legfeljebb az önkormányzat külön rendeletében meghatározott csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a hőtermelői, a gerinc- és elosztóvezetéki, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok létesítési és bővítései költségeit.

2.2. Leválás a távhőrendszerről

Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa, vagy a felhasználók közössége 30 napos felmondási idővel a Tszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha
• az épületben tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőszolgáltatással azonos komfort értékű más hőellátást valósít meg,
• a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait,
• viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel,
• a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak döntésébe.

Ha a távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerződés módosítását. Ebben az esetben – a fenti feltételek teljesülésén túl – a megszüntetéshez a tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárulása szükséges.
A távhőszolgáltatásból leválás további feltétele, a felhasználót terhelő tárgyévre esedékes még ki nem fizetett alapdíj összegének egy összegben történő megfizetése, valamint a távhőszolgáltató berendezéseinek szükséges átalakítása, elbontása kapcsán keletkezett költségek megfizetése. A kiválással kapcsolatos feltételek teljesüléséig a szolgáltató és a felhasználó közötti szerződés érvényben marad.

3. A szolgáltatott hőenergia ellenértékének elszámolása, a számlázás rendje

3.1. A szolgáltatott távhő mérése

A szolgáltatott és a felhasznált hőmennyiség díjának havi elszámolása minden felhasználási helyen hiteles hőmennyiségmérés alapján történik. A fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget külön-külön kell meghatározni és számlázni.

A fűtési célra elfogyasztott hőmennyiség meghatározása történhet:
• a felhasználási helyet ellátó hőközpontban vagy hőfogadó állomáson beépített hiteles hőmennyiségmérőn történő méréssel,
• a felhasználó által fűtési célra felhasznált hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésével, vagy
• ahol a fűtési hő és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség mérése külön-külön nem megoldott, ott a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára együttesen elfogyasztott – hiteles hőmennyiségmérővel mért – összes hőmennyiségből a használati melegvíz-készítéshez elfogyasztott hőmennyiség levonásával.

A használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség meghatározása történhet:
• A használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiségnek a felhasználót ellátó hőközpontban beépített hiteles hőmennyiségmérőn történő méréssel, vagy
• ahol a fűtési hő és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség mérése külön-külön nem megoldott, ott a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az épületrészben beépített vízmennyiség-mérőkön mért használati melegvíz-mennyiség (m3 ) és a hőhordozó közeg egységnyi mennyiségének felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség (GJ/m3 ) szorzatából meghatározva.

Az előzőek szerinti fajlagos hőmennyiség 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez átlagosan szükséges hőmennyiség a fűtési időszakon kívüli időszakban a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség és a felhasználók által felhasznált használati melegvíz-felhasználás mennyiségeinek hányadosa (GJ/m3 ).

Ez a fajlagos hőmennyiség évente szeptember 30-áig hőközpontonként megállapításra kerül. Az így megállapított fajlagos hőmennyiséget a fűtési időszak kezdetétől, az első havi hőfelhasználás elszámolásától kezdődően kell alkalmazni. A fűtési és a használati melegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség megosztására a felhasználó a szolgáltató által megállapított fajlagos hőmennyiségtől eltérő arányszámot is kérhet, melyet a felek szerződésben rögzítenek.

3.2. Hőmennyiség-mérés, elszámolás lakossági felhasználók esetén

Lakóépületeknél és vegyes célra használt épületeknél a távhőellátás díja a fűtött légtérfogat után alapdíjból és a felhasznált hőmennyiség (GJ) után hődíjból tevődik össze. Lakóépületnél és vegyes célra használt épületeknél a tényleges felhasználás szerinti hődíjat a közösség választása szerint a közös képviselő, vagy a felhasználók egyénileg fizetik.

Fűtési célú hőfelhasználás felosztása

Az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan megmért vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a közüzemi szerződés mellékletében rögzített – a felhasználók által kért és elfogadott – arányok szerint, más megállapodás hiányában az alapdíjfizetés alapjául meghatározott térfogatarányosan kell felosztani. Az arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata.

A felhasználó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját akkor is köteles megfizetnie, ha távhőt – akár a felhasználói berendezések alkalmatlansága, hibája miatt – nem vételezett.

Amennyiben a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközpontról ellátott épületnek, épületrésznek több tulajdonosa van, a távhődíjak felosztása és kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint történik.

3.3. Használati melegvíz térfogat mennyiségének mérés

A használati melegvíz mennyiségét a vízmű tulajdonában lévő hiteles vízmérő óra alapján veszi meg a szolgáltató. A felmelegített víz hődíját az egyes fogyasztási helyeken (lakás, iroda, üzlet, garázs stb.) beépített vízmérőkön mért fogyasztások arányában kell elszámolni. A melegvíz épületrészenként mérésére felszerelt vízmérők tehát költségosztóként alkalmazhatók a hálózati hidegvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség díjának felosztásához. A HMV díjának összetevői: felmelegítési hő díja, valamint a víz- és csatornadíj, amennyiben a szolgáltató biztosítja a felmelegített hidegvíz mennyiségét. A felmelegített hidegvíz mennyisége: a lakás vízmérők által mért vízmennyiség. A hődíj: a hőközpontban mért felmelegítésre felhasznált hő díja.

3.4. Alkalmazott díjak

Lakossági (háztartási) célú távhő szolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeletetésének megfelelően használt épületrészekre. A lakóépület és vegyes célra használt épület közös használatra szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt helyiségei és területei légtérfogata az alapdíjfizetés alapjául nem vehető figyelembe. Nem lakossági célú távhő szolgáltatási díjat kell alkalmazni az előzőekben felsoroltak közé nem tartozó távhőszolgáltatással ellátott épületekre, épületrészekre.

Bejelentési kötelezettség: A lakás vagy közös használatra szolgáló épületrészek használati funkcióváltása esetén a felhasználót bejelentési kötelezettség terheli.

A bejelentési kötelezettségét elmulasztó, a távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező felhasználó, amennyiben a vételezés kezdő időpontja nem bizonyítható, visszamenőleg az alapdíj 1 éves díjának megfelelő, egyéb esetben a vételezés időtartamára eső alapdíj megfizetésére köteles.

3.5. Az elszámolási mérő leolvasása

Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata. A mérők leolvasását a felhasználó köteles lehetővé tenni.

Hőfelhasználás esetén

A leolvasások időpontját a felhasználókkal kötött értékesítési szerződés vagy fizetési megállapodás rögzíti. Az elszámolási mérő leolvasása a szerződésben vagy a megállapodásban meghatározott időponttól legfeljebb 3 munkanappal térhet el. A leolvasás a hónap utolsó munkanapján történik.

Melegvíz-felhasználás esetén

A hőközponti vízmérők leolvasása is a tárgyhó utolsó munkanapján történik. A felhasználók a használati melegvizes mérőkön felhasznált vízmennyiségnek megfelelő mérőállásokat a tárgyhót követő 3-ig kötelesek bejelenteni. Adatszolgáltatás hiányában a szolgáltató a szerződésben rögzített mennyiségeket számlázza

3.6. A számlázás rendje

Komlón a havi tényleges fogyasztási adatok leolvasása alapján, a használati melegvíz hődíjával együtt felhasználási helyenként, a közüzemi szerződésekben rögzített módon havi elszámoló számlát készít a szolgáltató.

Számlatípus – Elkészítési határidő

Alapdíj-számla – Tárgyhó 15-éig
Hőfelhasználás elszámoló számlája – Tárgyhót követő hónap 15-éig
Melegvíz-felhasználás elszámoló számlája – Tárgyhót követő hónap 15-éig
Stornó számla – Műszaki vagy pénzügyi igazolást követően
Korrekciós számla – Műszaki vagy pénzügyi igazolást követően

A távhőszolgáltatással összefüggő módosítások a műszaki vagy a pénzügyi igazolást követő hónap számlájában kerülnek feltüntetésre. A számlákra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával fogyasztási helyenként a távhőszolgáltatásért fizetendő ellenértékről a Komlói Fűtőerőmű ZRt. számlát állít ki, amelyeket a fizetési határidő előtt – a hatályos jogszabályok szerinti időpontig – kézbesít a fogyasztóknak. A számla csak a befizetést igazoló bizonylattal (pl. bevételi pénztárbizonylat, pénzintézeti egyenlegértesítő, készpénz-átutalási megbízás átvételét igazoló postabélyegző) együtt tekinthető kiegyenlítettnek.

4. A Szolgáltatás minősége

A távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátást – a jogszabályban előírt szeptember 15 napja és a következető év május 15 napja közötti időszakban – a felhasználó vagy megbízottja által írásban kérelmezett időpontban kezdi meg és fejezi be. Ezen időszakon kívüli fűtési célú távhőszolgáltatásra a szolgáltató nem köteles. Fűtési időszakon belül kért ismételt ki- és bekapcsolásra legkésőbb 3 napon belül köteles intézkedni a szolgáltató.

4.1. Hibából eredő szüneteltetés

Szolgáltatói berendezés hibájából eredő szüneteltetés esetén az eljárás a mindenkor érvényes önkormányzati rendelet szerint történik. Felhasználói berendezés hibájából eredő szüneteltetés esetén a távhőszolgáltatást teljesítettnek kell tekinteni. A távhőszolgáltatói berendezéseken végzett, előre tervezhető karbantartási és felújítási munkák miatt szükségessé váló szüneteltetés esetén a felhasználókat legalább 8 nappal a munka megkezdése előtt írásban kell tájékoztatni.

Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet. A távhőszolgáltató a távhőrendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkákat évente június 15-e és szeptember 15-e között végzi, így ebben az időszakban a távhőigények kielégítését esetenként jogosult szüneteltetni. Az éves karbantartási és felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról a helyben szokásos módon, a helyi ingyenes újságban (Komlói Újság) kell tájékoztatni a felhasználókat.

Kisebb felhasználói körben végzett karbantartási és felújítási munkák esetén a felhasználókat postai úton vagy lépcsőházi hirdetésben is lehet értesíteni a szüneteltetésről.

5. Záró és vegyes rendelkezések

Jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben

• A Távhőszolgáltatásról szóló 2005.évi XVIII.tv
• A távhőszolgáltatásról szóló 2005.évi XVIII.tv egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 157/2005 (VIII.15) kormány rendelet
• Komló Város Önkormányzat képviselő testületének mindenkor hatályos önkormányzati rendelete a Távhőszolgáltatásról és a díjalkalmazás feltételeiről
• A Polgári törvénykönyv
• valamint a Komlói Fűtőerőmű Zrt Üzletszabályzata
rendelkezései az irányadók.